Nem kell megijedni, nem alakultam hirtelen focicsapattá, viszont megtaláltam azt A lakást, amiben lakni akarok és szerintem szerencsét hozna, ha az idetévedő rendszeres és rendszertelen olvasók hétfőn este nyolcttól (kb. a hét végéig) az összes ujjukat (lábujjakat is bitte!!) csuriba tennék és minden varázsképességüket latba vetnék, hogy én legyek a főbérlő számára a legmegnyerőbb albérlőjelölt.

Azért (is) kell nagyon ügyesen varázsolni, mert én annyira izgultam az időpontegyeztetésnél (hogy még meglegyen a lakás + olyan időpontot kapjak, ami nekem is oké), hogy nem jutott eszembe a saját mobilszámom vége. Egészen pontosan a fele. Konkrétan nyökögtem a telefonban, ami magyarul se bájos, nemhogy akcentusos osztrákul, de a nyomorult négy számjegy éppen akkor ment szabadságra a fejemből. A főbérlő mentett ki a szituból, és nyugtatott meg nagylelkűen, hogy a telefonja kiírta a számomat, így el fog tudni érni. A főbérlő azt is mondta még, hogy többen, különböző időpontokban mennek lakást nézni és majd az utolsó távozása után dönti el, hogy ki nyer. Tehát megnyugtató, hogy legalább helyszíni licitálásra nem fog sor kerülni. Az viszont nyugtalanít, hogy nem tudom hogy kell ismeretlen emberek között a legszimpatikusabbnak lenni. Hilfe!!!