Múlt héten jött a hír, hogy mivel holnapután érkeznek az iroda új bútorai, a pa(r)koláshoz kell nekünk kilenc méter utca, ami egy egész napra a miénk s csak a miénk. Az irodában négyen vagyunk; rögtön körül is néztem kérdőleg, hogy ki nyerje a feladatot. A főnök rögtön kiesett mint végrehajtó, maradtunk hárman: az izraeli kolléga, aki nem beszél németül, az osztrák, aki beszél, de az egy hete született gyereke miatt szabin van, meg Én. - Nyertem.

Az éles szeműek egyből észreveszik, hogy az elvégzendő feladat nem rutinmeló és hát én éles szemű vagyok. Éles szemeim előtt rögtön meg is jelentek az önkormányzati ügyintézés otthoni Gizikéi, Margitkái, az irodapolcokon végigvezetett futónövények, valamint az iktatószámok harminc napos válaszadási kötelezettségestül, csekkestül és káromkodásostul. Ehhez még odaképzeltem német szókincsem "ügyintézés" fiókjának szegényes felhozatalát + az itteniek bécsi dialektusát, amely nyomán hirtelen munkahelyváltási vágy lett úrrá rajtam, miszerint oroszláneledelnek állok Timbuktuban. - Miután körbesajnálgattam magam, eszembe jutott, hogy Tom Cruisenek/nak is mennyi mindent sikerült megoldania a Mission Impossible-ben, és reménytelenül, de nekiveselkedtem. Ha neki se kellett kaszkadőr, akkor nekem se kell!

Sokkal könnyebb dolgom lett volna kezdésnek, ha egyből tudom, hogy mit írjak a gugliba, de nem tudtam. Maradt hát a 'vajon hol oldaná meg a feladatot Tom Cruise' kérdés, amelyre adta magát a válasz. Felhívtam tehát a kerületi Magistratisches Bezirksamt-ot, aztán innentől kezdve mint kés a puha vajban, úgy haladtam előre. A telefont egyből felvették és mivel nem ők voltak az illetékesek, rögvest átkapcsoltak egy több tíz kilométerrel és kerülettel (!) arrébb lévő irodájukba. Ott megmondták a jelszót: kurzfristiges Halteverbot, azaz nagyjából 'ideiglenes parkolási tilalom', majd adtak egy weboldalcímet, amin minden tudnivaló fent van, de azért szépen, kedvesen elmagyarázták élőszóban is.

A weboldalon volt egy emailcím, amire írtam egy levelet, hogy kéne egy darab utca, de a szívem mélyén nem vártam választ. - A Hivatal maximum packázik, de nem válaszol. - Úgy voltam vele, hogy majd beviszem a kérelmet személyesen, hiszen úgyis kell majd fizetnünk is.

A döbbenettől szólni se tudtam, amikor másnap, egy reggel nyolc órakor küldött emailben arról tájékoztatott a Hivatal, hogy azon nyomban mehetek az engedélyért, mert k é s z e n  van. - Így érezhette magát Alíz csodaországban. - Fel is pattantam a metróra és 51 euró leszurkolása után a kezemben volt a papír, hogy kaptunk kölcsönbe 15 méter utcát.

Arról pedig, hogy miképpen szereztem a képen látható tilalomfátfémet, a következő részben mesélek. Folyt.köv.....