Az alábbi, - bocs de kicsit ferdén szkennelt - képet, a mai Heute egyik oldalán találtam és az, aminek látszik: egy fizetett hirdetésként megjelentetett gyászjelentés. Nekiálltam elolvasni, mert érdekelt a gyásznyelv, ugyanis ilyesmit nem, vagy csak elképesztő ritkán tartalmaznak a nyelvkönyvek. Aztán az utolsó mondat utolsó szavánál elkerekedett szemmel gondolatban meghajoltam az osztrák - nem is tudom mi, talán tolerancia és stílus előtt.
A 71 éves korában elhunyt, az SPÖ színeiben politizáló, egykori és első osztrák nő-ügyi miniszter, Ausztria legismertebb nőpolitikusa volt. Már önmagában az is megérne egy posztot, hogy nálunk ilyen miért nincs, de ettől most tekintsünk el.
Az utolsó mondattól viszont ne tekintsünk el. Magyarul: "Családjának és élettársának gyászában osztozunk".
S 'németül': "Családjának és élettársnőjének gyászában osztozunk".
