Mióta Bécsben élek, többször is belefutottam olyan újságcikkekbe, amelyek arról szóltak, hogy megtiltsák-e az evést a tömegközlekedés járművein. Jól meg is hökkentem, mert sosem értettem, hogy mi a baj azzal, ha olyan étel szagát érezzük valahol, amit nem mi eszünk, de valószínűleg egyénként szoktunk enni. Már csak abból is kiindulva, hogy praktikus okok miatt ugye az ember nem eszik buszon párolt karfiolt, nem csomagolja elő a villamoson a hagymás heringet (mert ezek tényleg erősen illatoznak, bár attól még ugyanúgy ennivalók), szóval maximum szendvicseket, hotdogot, péksüteményt vagy hamburgert tol az arcába, miközben utazik. Aztán kiviláglott, hogy igazán nem a szaggal volt a bajuk, hanem az étkezésből kifolyólag keletkező kosz idegesítette őket.
(Miért nem zavarja őket inkább a zenével utazók fülhallgatóiból kimorajló, kisistergő monoton zaja? - én ettől tudok falra mászni)
Ma aztán kiderült, hogy nem tiltják be a nyilvános gurulva táplálkozást. A közlekedési vállalat felmérést végzett és megkérdezett harminc ezer éves bérlettel rendelkező utast arról, hogy mi legyen a kajálókkal. A válaszolók csupán hatvan százaléka volt a dolog ellen, így marad minden úgy ahogy volt. Más döntés született volna, ha legalább nyolcvan százalék morgott volna, de nem voltak elegen. Azért indítanak majd ősszel egy felvilágosítókampányt, amelyben önmegtartóztatásra buzdítják az utazókat és biztos ami biztos növelik az állomásokon kihelyezett szemetesek számát.
