A hat tízkor induló vonatot tréfás kedvű emberek állítják össze, és akkor szépen fogalmaztam.
A járat Budapest érintésével szállítja a népeket Bukarestből Bécsbe, s mivel az út hosszú, a vonatot leginkább hálókocsik alkotják. A magyarországi felszállók miatt azért mindig beszúrnak fülkés vagy termes vonatokat is, de nem ám előre kiismerhető módon. Néha legelőre, néha hátulra, de olyan is volt már, hogy középre. Bájos kép hajnalok hajnalán, amint a Kelenföldre befutó szerelvény mellett mindenféle korú és poggyászú emberek szaladnak azoknak a kocsiknak az irányába, ahol ülni lehet. Mivel a vonat hossza sem konstans, - néha tizenöt kocsit húz a mozdony, máskor meg csak ötöt -, lehetetlen előre megtippelni, hogy hova álljon az ember a cseszett hosszú peronon. Ma szerencsém volt és bejött a tippem, de múlt héten elöl várakozók hátulra fuss!-t kellett játszani. Gurulós bőrönd a kezemben, laptop a hátamon, női táska sok fontos nehéz holmival a vállamon, nyúlcipő a lábamon. Még néhány ilyen iramodás és simán felvesznek az Idegen Légióba, olyan edzett leszek.
