Pest:

Így Bécsbe visszatérve meg kell, hogy állapítsam, hogy a pesti autósokra nem nagyon hatott az a kampány, amelyben a KRESZ azon szabályára hívták fel a figyelmüket, amely megköveteli, hogy a zebránál álló gyalogost engedjék átkelni az úttesten. Tegnap lefekvés után még elméláztam hogy mi lenne, ha a gyalogosnak lehetősége és joga lenne a zebránál megállva megnyomni egy gombot, amellyel éles, nagyobbacska rajzszögek emelkednének ki a zebrafestés előtt, majd tűnnének el valamennyi idő múlva. Nem, nem durrantanák ki az autós kerekét, csak beleállnának a gumikba és valami jó erős, fluoreszkáló színt adnának ki magukból. Ez alapján a rend őrei akármikor megállíthatnák a kedves autóvezetőt és legombolhatnának tőle egy kisebb összeget, amelyet újabb fényleni képes rajzszögekre költenének. El vagyok én kényeztetve itt Bécsben, ahol az autósok mániákusan figyelnek a gyalogosokra, és akkor is türelmesen megállnak, ha az éppen szabálytalan helyen keresztezi a kocsi útját.

Úgy öt hete, - amikor utoljára láttam itt az irodában ÉS alkalmam volt vele beszélni-, megkérdeztem tőle, hogy szokott-e itt karácsonyi céges evészet lenni. Kategórikus nem volt a válasz, majd kapok egy emailt egy hétre rá, hogy az osztrák kollégák kocsiba ülnek majd és elvezetnek Pestig, ahol is megebédelnek a magyar kollégákkal Oh-Tannenbaum, majd visszatérnek Bécsbe. Vagy esetleg Pozsonyba megyünk és akkor jön a cseh iroda is. Majd még eldönti és ír.

(Miközben megírtam a fenti pár sort a pár hetes gyermek apja megérkezett Pestről. Ő még mindig úgy tudja, hogy ebéd lesz szerdán, bár azt tudta, hogy Bécsben és elkáromkodta magát a vacsora lehetőségétől).