Hólyagok

2008.09.14. 20:02 nemsissi

Benne van a lábamban a boogie a kezemben a blogolhatnék, így írok. Végül is szegről végről a bécsi munkahelyhez kapcsolható téma az apropó.

Elmentünk ugyanis a fiammal arra a helyre, ahová péntek estére a kollégáknak is szerveztem csapatépítést. Még a cégesemény előtt a saját bőrömön akartam tapasztalni, hogy milyen is ez az egész, hány kollégát veszthetünk el a pályák miatt, és/vagy hány elismerő vállveregetést zsebelhetek be a cégnél. Kb. fél órányi sorbanállás után, sisakkal és mindenféle karabínerhálóval felcicomázva, no meg a szükséges gyakorlati oktatáson átesve, nekivágtunk a kölökkel a pályáknak. Összefoglalva elmondható, hogy jó móka, de izmot vinni kell, ezen belül is a karizmokból nem árt feltankolni, mivel néhány szakaszon anélkül csak bánatos dróton való lengedezés jut osztályrészül a tunya, pudingkarizmú munkásosztálynak. Nem tudom, hogy szédülősöknek milyen, én nekem ilyen probléma nem jutott, de minél nehezebb egy pálya, annál, magasabban van. Azt hiszem mi a zöldet és a kéket nyomtuk le, ez belekerült több mint egy órába, jóllehet szerintem elég virgonc ritmusban haladtunk, és nagyon nem is kellett várni, hogy az előttünk szerencsétlenkedő eltűnjön végre az útból. A gyerek több évtizednyi vizilabdás múlt után néhol úgy fújtatott és morgott az erőlködéstől, hogy csak nehezen tudtam visszafojtani a példás anyához nem illő röhögést. Aztán amikor én is úgy maradtam szó szerint lógva, mert a karizmaim kiszaladtak a büfébe pihenni, utána már nem röhögtem, csak koncentráltam. 2 pálya után nem volt erőnk többhöz, viszont jól éreztük magunkat, s ezzel letudtuk a családi csapatépítést, ettől biztosan jobban megy majd a közös takarítás.

Ajánlható szinte mindenkinek, társaságoknak, édesketteshez, stb. Ha a gyerek túl eleven, simán ki lehet vinni és megszívatni néhány akadállyal - (van nekik a méretükben, nem kell őket felzavarni a lombok közé), este úgy fog aludni, mint a bunda. A bejárat a Gyermekvasút Csillebérci megállójában van.

Az egyetlen dolog, amit nem vittünk és nem volt gusztusom a közösből használni, az egy pár ujj nélküli (bicajos?) kesztyű. A drótkötél-fogdosás következtében a tenyér ugyanis eléggé igénybe van véve, aminek a következménye vízhólyag, majd kérgesedés. A csütörtök esti parti kézfogásait valahogy ki kell majd kerülnöm, különben azt fogják hinni hogy a cég a személyemben szert tett egy kubikusra.

Szólj hozzá!

Címkék: helyek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása