Taxival Bécsben kis extrával

2010.11.23. 23:58 nemsissi

A Price of Travel weboldal közzétett egy listát, amiből kiderül, hogy Bécsben drágább taxizni mint Párizsban, New York-ban, vagy éppen Melbourne-ben, viszont olcsóbb mint Amsterdamban, vagy Rómában. A felmérés szerint 7 és 10 euróbe kerül egy bécsi átlagfuvar. - Persze minden viszonyítás kérdése. Néha nemcsak a viteldíj összege számít.

Kezdődik azzal, hogy a Császárváros taxisai igen fura szerzetek. Egyészt hozzák magukkal szülőhazájuk vezetési stílusát, másrészt viszont az fuvardíjért gyakran hajlandóak extrákat is adni. Ez hol egy kis esti sarki halálfélelem a kanyarban, hol egy megrázó családtörténet a balkáni háború idejéből, hol meg egy személyre szabott hangosítás.

Ahhoz már hozzászoktam, hogy néhány bécsi a köszönésemből megállapítja, hogy magyar vagyok, de hogy ezt egy pakisztáni taxisofőr tegye, az egy kicsit sok volt. Jobb szeretné az egóm, ha a helyiek legalább párat tippelnének hovatartozásomat illetően, a külföldiek meg kollegiálisan együttérezve kussolnának. De a világot sajnos már kitalálta helyettem valaki, így aztán jobb híján eme tényállás elfogadásának gyakorlásával töltöm napjaim jó részét, több-kevesebb sikerrel: Amikor a múlt héten az utastérbe való becihelődésem után a vezető egy barátságos "jonaphothivanok"-kal köszönt, nagyot nyelve megkérdeztem tőle, hogy ugyan árulja már el: miből jött rá, hogy magyar vagyok. - "Hát a beszédéből" - jött a micimackósan magától értetődő válasz. Én balga barom, tovább nyomozva megkértem, hogy demonstrálja. - (Erre mondják egyes helyeken, hogy "házhoz ment a pofonért") -. Kérésemet követően ugyanis 3 percen át - és ez igen hosszú idő tud lenni-, a sofőr előadott engem. Olyan volt, mint egy speciális tükör, amiben az ember nem a fizimiskáját látja viszont, hanem önnön béna hanglejtésével, kiejtésével meg a többi, torkából kijövő fonetikai végtermékkel szembesül. Borzasztó volt. Így érezhette magát Eliza Doolittle, amikor Higgins professzor először utánozta.

Csak őt nem tették ki a Westbahnhof-nál...

2 komment

Címkék: közlekedés kalandok költségek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Haynau (Sons of Monarchy) 2010.11.24. 11:59:32

Hát igen, a bécsi taxisok az ember egy fura, néha vicces, néha elborzasztó alfaja... Az én két mellbevágóbb sztorim ebben a témakörben:

1. A pakisztáni taxis, aki alig látott ki a sok hindu-szobrocska meg rojtos kendő közül, amivel telezsúfolta autóját. És arról beszélgetett velem (viszonylag jó németséggel), hogy bizony az ő gyerekei is kapnak karácsonyra ajándékok, ámbár nem keresztények. De a gyerkőcök mégse érezzék magukat az iskolában furán, amikor januárban a szünetekben megy a "te mit kaptál?"-duma.

2. Heccből beültem Bécs egyetlen Hummer taxijába. Hatalmas autó, ezzel együtt a hátsó ülés kényelmetlen. Poénból azért kipróbáltam, és láss csodát: teljesen normális taxi-tarifát fizettem. De a végén csattan az ostor: felfigyeltem a sofőr hanghordozására, kiejtésére. És kiszúrtam, hogy magyar. Onnantól magyarul beszélgettünk a fuvar végéig, megtudtam az - egyébként tragédiába is illő és megrázó - élettörténetét (csak néhány címszó: Erdély, Ceaucescu, menekült).

Bécsi taxisok - hát igen...

ribizlifozelek · http://ribizlifozelek.blogspot.com/ 2011.02.10. 22:06:17

Szerintem nincs semmi rossz abban, ha felismerik a kiejtest :)