Mozi

2008.09.01. 23:15 nemsissi

Danielával elmentünk moziba és láttunk egy nagyon jó német filmet: http://www.robert-zimmermann-derfilm.de/

Nagyon vicces, pedig csak a felét értettem. Nem is értem, hogy miért az amerikai "vígjátékokat" erőltetik nálunk a mozikban.

A legfurcsább az volt, (és ezt Daniela pont úgy élte meg, ahogy én), hogy a főszereplő színész fiúcska első blikkre hihetetlenül unszimpatikus volt, és teljesen férfiatlan. Ehhez képest a film végére (ennyire jól játszotta a hősszerelmest), majdnem beleszerettünk. Na jó, kicsit bele is szerettünk, ahogyan azt egy színész esetében élemedett háziasszonyoknak illik.

A film címe körülbelül az, hogy Robert Zimmermann rácsodálkozik a szerelemre, és az benne a poén, hogy Robert Zimmermann ugye Bob Dylan polgári neve volt, és emiatt a főhős minden bemutatkozásnál kénytelen erről beszélgetni, hogy miért így hívják.

Az egyik nagy poén a filmben, hogy a főhős egy búsabb pillanatában elmegy egy bárba inni, ahol mit ad Isten? Garfunkel (A Simon és Garfunkel duóból) gyereke, aki szakasztott úgy néz ki, mint az apja, szintén ott iszik, majd elénekli az apja egyik nagy slágerének részletét, majd megbeszélik a híres nevek jelentette problémákat.

Sajnálom, hogy nálunk nem lesz látható, de ha egyszer megvehető lesz DVD-n, az érdeklődőnek rendezek egy angol feliratos vetítést.

 

Szólj hozzá!

Címkék: kultúra filmek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.