"Ha történik velem valami, jobb, ha én is ott vagyok".

2011.02.10. 12:34 nemsissi

Legyek stílusos. Vagy keretes. -  Tavaly ott kezdődött a szünet/kihagyás/nincskedvem, hogy hogyan nem estem el, pedig meglepetésszerűen csúszott alattam a csizmám talpa. Most pedig felveszem a fonalat azzal, hogy elestem, pedig egyáltalán nem meglepetésszerűen csúszott a korcsolyám alatt a Wiener Eistraum jege. Ennek is vagy már két hete.

Annak meg már egy éve, hogy egyszer telekocsival mentem Bécsbe, aminek a sofőrje, másnap elhívott, hogy menjek el vele a Rathaus elé, mert ott lehet korcsolyázni. Nem mintha nem tudtam volna, de akkor nem értem rá másra, minthogy írjak róla, de az is lehet, hogy próbáltam elkerülni a sorsom.

Van viszont az a vizsgamennyiség, ami után muszáj valami újat csinálni, így az azóta jóbaráttá változott telekocsi-sofőrt Z.-t én invitáltam a Rathaus elé erősen reménykedve, hogy a 28 évvel ezelőtti korizási tapasztalataimnak legalább az alapjai ott bújnak még valamelyik agysejtszegletemben. Egy bögre forralt borral melegítettünk, aztán már majdnem megvettem a belépőket, amikor egy alkalmi jegyneppernek estünk önkéntesen áldozatul. A csip-kártyás jegyek egészen zárásig érvényesek, ám ha valaki előbb lelépne a jégről, megvett belépőkártyáit simán átruházhatja valamelyik éppen érkezőre. A hivatalos árnál olcsóbban persze. Nem elegáns, nem legális, és nem is jellemző, de minket éppen a pénztár előtt szólított le a jegyeit már nem akaró kamasz, és hát nem mondtunk nemet.

Aztán jégre tettük magunkat. Először a palánk biztonságos folytonossága mentén, később valamivel bátrabban körözni kezdtünk a pályán szigorúan menetirány szerint. Én egyre inkább belejöttem, már az is eszembe jutott, hogy valamikor régen még kanyarodni is tudtam "koszorúzva" és néhány kör után sajnos túlságosan fel is bátorodtam, amiben bűnrészes volt a hangszóróból nyomatott  házibuli-zene. A lábaim úgy tudták, hogy az ilyen zenére táncolni szoktunk, és hiába csitítgattam őket, egy óvatlan pillanatban bemutattam egy klasszikus, minden nemzet zsűritagja által 9.8 pontosra értékelt pofáraesést. Szerintem azóta már tanítják is.

Hogy praktikus információkkal is szolgáljak: akár az utcáról is be lehet ugrani korizni, mert minden méretben vannak kölcsönözhető korcsolyák, mindenféle méretű és súlyú fölösleget le lehet adni az értékmegőrzőben, és nem utolsó sorban van egy fedett étterem is, amelynek árai semmivel sem magasabbak a kültéri bódék árainál, viszont le lehet ülni, meleg van, és különbejáratú WC-vel is rendelkezik, amiről sokan nem is tudnak.

5 komment

Címkék: korcsolyázás kalandok

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mélisande · http://melisandegyuruje.blog.hu 2011.02.10. 14:11:43

Jó hallani rólad!
(Koriban 6.0 a legmagasabb kapható pontszám:)

nemsissi 2011.02.10. 23:02:52

@Mélisande: én akkorát estem, hogy ennyi pontot kaptam =) meg fájt is nagyon, szóval járnak az extrapontok

nzo 2011.02.14. 18:12:55

Végre újra itt vagy. :)
Pár hete, igaz nem a koripályán, csak simán a járdán, én is előadtam egy esést a jégen. Jó dolog, csak lassan múlik a hatása. :D

nemsissi 2011.02.14. 22:38:12

@nzo: jaj ne is mondd!!! aznap járni is alig tudtam
(remélem hamarosan fagyizás!!!)

nzo 2011.02.15. 18:31:57

Én nem kaptam vagy 1 percig levegőt, de már így 2 hét után már jól vagyok, nem annyira fáj a derekam.
Remélem hamarosan lesz fagyi, csak kicsit havazik felettem. :)
süti beállítások módosítása