Motto am Fluss - sok képpel

2010.07.07. 12:33 nemsissi

azaz Motto a folyónál, vagyis inkább a Dunacsatornán: egy új vendéglátóhely amit tegnap, még próbaüzeme alatt kipróbáltam.

A tulajdonosnak nem ez az első étterme a városban, övé a Halle az MQ-ban, a Kunsthalle Café a Karlsplatzon, a belülről koporsónak berendezett Motto nevű étterem, amelyben kémesdit játszottam, illetve egy jó hírnévnek örvendő catering cég, ami szintén Motto név alatt fut.

A tegnap kipróbált legújabb Motto egység igen veszélyes üzem. Van például neki egy nyitott fedélzete, ami tele van nyugágyakkal:

Hol is lehetne jobban eltölteni a délben menetrendszerűen bekövetkező kaja-kómát? - Mivel tegnap kánikulához öltöztem, de az időjárás ezt nem vette figyelembe, zártabb helyre vágytam, és egy benti asztal mellett döntöttünk, amelynél ücsörögve ilyen volt a kilátás:

 

Ezután szemünket az asztalra vetettük, ami a következő képpel foglalható össze:

A jobb oldali papírtárgyat nem értettem. Elsőre a repülőgép üléseiben található zacskó jutott eszembe, de nem éreztem trendinek, hogy az elfogyasztott étel iránti nemtetszésünket a zacskóba hajolva fejezzük ki, ezért terepmunkába kezdtem és belekukkantottam a papírstanicliba. Nos... abban van a mécses üvegpohárban... - lehet, hogy az éttermet a bécsi tűzoltók szponzorálják, vagy a vízen ringás tette bátorrá a dizájnert, a pincér mindenesetre sötétedéskor szemrebbenés nélkül meggyújtotta a kanócot, én pedig szórakozottan dúdolni kezdtem az ég a város, ég a ház ist. (Azt hiszem egyébként, hogy a zacskó valójában az eleve halványan pislákoló tűz elrejtésére szolgál, mégha ez értelmetlennek tűnik is, - vagy még nem volt eléggé sötét, így nem bontakozhatott ki előttem teljesen a koncepció lényege).

A Motto am Fluss a próbaüzem befejeztével, azaz péntektől, étteremmel is bővül, ami egy szinttel lejjebb van. A tegnap megismert kávézót középen üveglift választja ketté, amin túl ott áll a csak erős idegzetűeknek és edzett akaratúaknak való vitrin és a pult. A képen csak a pult látható, a vitrin még ennél is durvább, tele van kis és nagy tortákkal.

Acélos akaratomról szeretnék egy bizonyító erejű fotót közölni, és itt kijelenteni, hogy nem ettem meg azt a másodikat, ami még nem látszik a képen, és amit bocsánatkérés gyanánt adtak azért, mert hidegen hozták ki elsőre a forró csokimat. Azt a Georg ette meg.

Az étlap a sütiken túl is nagyon ígéretes. Szívesen végigettem volna, ha nem lennék rettenetesen hiú. Így csak fent említett barátom szendvicsébe haraptam bele, aminek az egyik oldala bundáskenyér volt, a belsőt megkenték jóféle mustárral, a két ilyen szelet közé pedig hajszálvékonyra szelt, rózsaszínűre sütött marhaszeleteket és salátát tettek.

Most, ebédidőben nem is szeretnék ennél többet mondani. Menjetek és próbáljátok ki, mert jó hely.

2 komment

Címkék: éttermek helyek

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kopcsó 2010.07.08. 09:10:29

vicces lehet amikor egy ilyen helyzetben összecsap benned a vonalaira ügyelő hiú nő és a hedonista. :)

nemsissi 2010.07.08. 09:12:23

@Kopcsó: én inkább szomorúnak érzem, ugyanis nem létezik win-win megoldás
süti beállítások módosítása